Bárki bármit mond, a Metallica az elmúlt 3 évtized egyik legnagyobb hatású heavy metal együttese.

1981-ben alapította a dán származású dobos, Lars Ulrich és az énekes-gitáros James Hetfield Los Angelesben, miután újsághirdetések útján találkoztak. Ugyancsak hirdetés útján találták meg gitárosukat, Dave Mustaine-t. Néhány hónappal később kiadtak egy teljes értékű demót, No Life Til Leather címmel, amire felfigyelt a szakma. Ekkor csatlakozott hozzájuk a basszusgitáros Cliff Burton, aki nem akart Los Angeles-be költözni, így a banda áttette székhelyét San Franciscóba.

1983-ban aláírták lemezszerződésüket, majd pár héttel utána kirúgták Mustaine-t alkoholizmusa és problematikus magatartása miatt; Kirk Hammett, az Exodus akkori gitárosa lépett a helyére. Mustaine sem hagyta abba a zenélést, megalapította a Megadeth együttest.

Még az év végén megjelent első albumuk, a Kill 'Em All, amely mintául szolgált nem csupán saját későbbi lemezeikhez, de az új heavy metal generációnak is, építve Hetfield erőteljes énekére és Hammett dallamos gitárszólóira.

1984-ben követte a Ride The Lighting, amellyel bebizonyították, hogy első lemezük sikere nem a véletlen szerencsének köszönhető, hanem páratlan tehetségük, előremutató zenei ötleteik és aprólékos precizitásuk emeli ki őket a tömegből.

Két évvel később került a boltokba Master Of Puppets, amely sok rajongójuk és néhány kritikus szerint minden idők legjobb metál albuma azóta is.

1986 szeptemberében, az európai turnén szörnyű tragédia történt: az együttes turnébusza megcsúszott és felborult, a basszusgitáros Cliff Burton életét vesztette. Befolyása meghatározó volt a csapat zenei fejlődésében, nehéz volt elképzelni a Metallica-t nélküle. A többiek végül Burton emlékére nem adták fel és 40 jelentkező közül Jason Newsted-et választották be új basszusgitárosnak.

1988-ban felvették az …And Justice for All-t, az együttes egyik legösszetettebb szerkezetű lemezét. Ekkor készítették első videoklipjüket „One” című számukhoz. Kritikusok szerint az album mérföldkő a metal történetében, sőt igazából innen számítható külön műfajnak a heavy metal.

1991-ben a Metallica című lemezük (közismertebb nevén a „Fekete Album") tovább bővítette zenei horizontjukat. Az új producer, Bob Rock hatására a dalok rövidebbek lettek, így már a rádiók is elkezdték játszani őket. A lemez megjelenése után hetekig vezette a slágerlistákat, elnyerték érte a Grammy-, az MTV- és az American Music Awards díjakat is. A Metallica végleg mainstream zenekarnak mondhatta magát.

Két éves világkörüli turné, közös fellépések a Guns N Roses-szal, jelenlét a Freddy Mercury emlékkoncerten – az ősrajongóknak kicsit sok(k) volt, ellenben a világ minden táján újabb híveket szerzett a csapatnak.

1996-ban adták ki új anyagukat, a Load című lemezt, amely ismét kemény, erőteljes hangzású volt. Ezt azonban a ReLoad album követte egy évvel később, és megmutatta a csapat vágyát a stílusváltásra. Fordulópont volt a zenekar megjelenésében is. Levágatták a hajukat, Anton Corbijn készített vitatott fényképeket róluk.

1998-ban kiadták egy új albumot Garage Inc. címmel, ami valójában egy két 2 CD-s feldolgozáslemez – bár a második lemezen a teljes Garage Days Re-Revisited rajta van, ami ekkor már ritka, csak gyűjtőknél megtalálható lemez volt, és több B-oldalas Metallica dal, egészen 1984-től kezdve.

1999. április 21-22-én vették fel a San Francisco-i szimfonikusokkal közös 2 éjszakás előadásukat Michael Kamen karmester közreműködésével. A felvétel legendássá vált, olyan együttesek előtt nyitotta meg az utat, mint az Apocalyptica vagy a Nightwish.

2001-ben komoly pletykák kaptak szárnyra az együttes feloszlásáról. Ennek két legfőbb oka Jason Newsted kilépése, illetve James Hetfield rehabilitációs kezelése volt. A zenekar valóban nagyon nehéz időket élt át, azonban két év alatt rendezték soraikat és 2003 elején bemutatták új basszusgitárosukat, Robert Trujillo-t, aki meglehetősen ismert volt már metál körökben; illetve nyáron megjelent St. Anger című albumuk is. A lemez a slágerlisták első helyén mutatkozott be, az együttes egyik legagresszívabb lemezének tartják.
És úgy tűnik, az együttes tényleg magára talált, turné, DVD kiadás, EP, jótékonysági fellépések követték egymást.
2006-ban 15 év után producert váltottak és nekiálltak a Death Magnetic album munkálatainak, amely végül 2008-ban jelent meg az üzletek polcain.

A fogadtatás egyöntetű: mind a közönség, mind a kritikusok szerint újra az a Metallica hallható, amit olyan régóta vártak már. Ismét díjak, slágerlista vezető pozíció és teltházas turné kísérte a csapatot.

Bár lehet vitatkozni a zenekar jelentőségén, életművén, azonban az biztos, hogy az utóbbi évtizedek egyik legsikeresebb együttese, világszerte több mint 100 millió albumot adtak el, összesen kilenc Grammy-díjat nyertek.

És Metallica nélkül ugyan lehet élni, de nem biztos, hogy érdemes.

11 év után ismét hazánkba látogatnak, 2010. május 14-én adnak koncertet a Puskás Ferenc Stadionban.